Innováció egy újabb kísérleti gazdasággal

A Cargill 1945-ben felvásárolta a Nutrena Mills vállalatot, egy vezető takarmány-előállítót, amely egy Missouri állambeli farmot használt takarmányai kipróbálására. Amikor Richard Baldwin 1954-ben a Cargill kutatási részlegének vezetője lett, e gazdaság kiterjesztésére vonatkozó jövőképe több mint fél évszázados innovációt és sikert hozott a vállalat számára.

Nem sokkal azután, hogy felvették őt, megkezdte egy terjeszkedő kísérleti gazdaság létrehozását, ahol a Cargill továbbra is vizsgálhatta az állatok takarmányozását, a takarmányok teljesítményét, és új állattartási módszereket fejleszthetett ki. A gazdaság 50-75 lehetséges helyszínének vizsgálatával eltelő egy éves keresést követően megtalálta az ideális helyszínt a minnesotai Elk folyó menti 840 hektáros területen, a Cargill minneapolisi központjától nem messze. 1958-ban megnyílt az új Cargill Kísérleti Gazdaság.

A Cargill okosan használta fel ezt az új és nagy területet. Valódi „gazdasági” körülmények segítségével modellezte, hogy a gazdálkodók milyen megközelítéseket alkalmazhatnak az állatok nevelése során. A létesítmény kellő helyet biztosított a hús- és tejelő szarvasmarhák vizsgálatára, valamint a baromfi-, sertés-, borjú- és kutyatáplálással kapcsolatos fejlett tesztelésre. Mivel számos tanulmányra központi helyen került sor, a Cargill kutatási csapatai és tudósai hatékonyabban együtt tudtak működni a gyorsabb, pontosabb eredmények érdekében

„Az Elk folyó menti létesítmény látogatói megtapasztalhatják, hogy tisztában vagyunk a takarmánytermesztés és állattenyésztés területével, és napról napra újabb tudást szerzünk.”
– Jim North, a Cargill takarmány üzletágának vezetője

A Cargill egyik legkorábbi és legfontosabb innovatív megoldása a kísérleti gazdaságban a Pigloo, a sertések számára kialakított speciális fialtató alom volt. Az egymástól 2,5 méterre elhelyezett Pigloo-k biztosították a megfelelő életteret és elkülönítést az újszülött malacok számára, amely ahhoz szükséges, hogy biztosítható legyen a betegségekkel szembeni védelmük, kellő időt hagyva arra, hogy antitesteket alakíthassanak ki, valamint megóvhatók legyenek attól, hogy az anyjuk összetapossa őket. A sikeres rendszert a vállalat ezt követően adaptálta a szarvasmarhákra is, Calfloo rendszer néven.

A kezdeti években a jelenleg Cargill Állati Takarmányozási Innovációs Központ néven ismert létesítmény jelentős fejlesztéseknek adott otthont az állati immunizáció, a sertések vérszegénysége, valamint a folyékony szarvasmarha-takarmány terén. A későbbiekben a gazdaság az elsők között alkalmazott számítógépeket az állatok és a mezőgazdaság tanulmányozására, és segített abban, hogy a Cargill megvesse a lábát a mezőgazdasági ágazatban.

A központ azonban nem csupán az innovációról szólt. Komoly hangsúlyt helyezett az oktatásra is. A Cargill megnyitotta a gazdaságot a szervezett látogatások előtt, egyedülálló lehetőséget biztosítva az emberek számára, hogy a szakértőktől tájékozódjanak az állatokkal kapcsolatos kutatásokról, és első kézből tapasztalják meg azt.

Bár a Cargill Állati Takarmányozási Innovációs Központ az 1958-as megnyitása óta a mérete és az ott végzett kísérletek terén egyaránt bővült, továbbra is jelentős forrása az állati takarmányozási kutatásnak és fejlesztésnek.