A türelem megnyitja a kereskedelmi csatornákat Kína felé 

1969-ben a Cargill új piacra vetett szemet: Kínára. Nagy lehetőséggel kecsegtettek a megköthető új üzletek, de a kulturális korlátok szinte áthághatatlannak tűntek. Az amerikaiak – akiknek a kormánya hivatalosan még nem ismerte el a Kínai Népköztársaságot – még csak be sem léphettek az országba.

A vállalat tudta, hogy az előrelépés kulcsa a türelem. Ekkor lépett színre Jeremy Lang, egy kalandos életű üzletember, aki a Cargill európai székhelyű nemzetközi műveleti központjánál, a TRADAX-csapatnál dolgozott. Lang az Egyesült Királyság útlevelével rendelkezett, egy olyan országéval, amely elismerte Kína hatalmon lévő kormányát. Ez feljogosította őt arra, hogy Kínába utazzon, és részt vegyen a Kantoni Vásáron, Kína félévente megrendezett export-import szakvásárán, amely egyike volt azon kevés helyeknek, ahol a tengerentúli vásárlók rátalálhattak a kínai eladókra.

Mivel átjuthat a kínai vámon, Jeremy Lang évente ellátogat a Kantoni Vásárra, lefektetve ezzel a Cargill ázsiai piacokon végzett tevékenységének alapjait.

Az első néhány látogatása alkalmával Lang rendezetlen és kiábrándító helynek érezte a vásárt, ennek ellenére sikerült kapcsolatokat építenie és ismerkednie a kultúrával. 1972-ben az Egyesült Államok elnöke, Richard Nixon aláírta az első kommünikét, amelyet Kína és az Egyesült Államok közösen adott ki, megnyitva a kereskedelmi kapcsolatokat Kína és az Egyesült Államok között.

1973 júliusában Langet Pekingbe hívták, hogy lebonyolítsa a Cargill első kínai gabonavásárlását. Ott a kormányzati tárgyalópartnerek csapatával találkozott, és több napot töltött azzal, hogy személyes kérdésekre válaszolt. Sok ázsiai kultúrában szokás az, hogy döntő üzleti megbeszéléseket megelőzően először a személyes kapcsolatot alapozzák meg.

A megbeszélések hetedik napján a csapat végre szót ejtett a gabonáról is. Három héttel később megállapodásra jutottak 500 000 tonna búza ügyében. Ezután további négy hétre volt szükség ahhoz, hogy az export feltételeiről megállapodjanak. Végül Lang állhatatossága, nyugodt viselkedése és Kína általa tanúsított beható ismerete volt az, ami üzletkötést eredményezett.

„A Cargillt az egyik legkiemelkedőbb befektetőnek tekintik, jelentősége azért egyedülálló, mert Kína egy olyan mezőgazdaságra épülő gazdaság, amely élelmiszerhiánnyal küzd. A vállalat vertikálisan integrált működése úgy illik az országra, mintha ráöntötték volna”
– mondta Jeremy Lang, a TRADAX ügyvezetőigazgató-helyettese.

A kezdeti időszak alázatára építkezve a Cargill üzleti tevékenysége Kínában ma számos szolgáltatásra és ágazatra kiterjed, a hangsúlyt pedig az ország hosszú távú élelmiszer-biztonságának megteremtésére helyezi.

Napjainkban a Cargill a tojásoktól kezdve a csirkékig, illetve a táptól a feldolgozásig ellenőrzi az ellátási láncot, hiszen a baromfinevelés az Anhuj tartomány vidéki térségében működő Cargill-gazdaságokban zajlik.

A partneri kapcsolat pedig Kína gazdaságának növekedésével együtt fejlődik. A Cargill legutóbbi kezdeményezései jól szemléltetik a mezőgazdaságra alapuló piac hosszú távú, fenntartható megoldásai melletti elkötelezettséget: a Cargill segíti a gazdákat a mezőgazdaságban bevált gyakorlatok elsajátításában, a legtöbb vidéki térségben hozzásegíti a gyermekeket az oktatáshoz, valamint korszerű élelmiszer-biztonsági eljárásokat vezet be egyre terjeszkedő baromfiüzletágában.